Betegtájékoztató anyagok
Oldalunkon említett fogalmakat,
méréseket, vizsgálatokat ezúton részletezzük
I. Műszeres vizsgálatokról röviden
- Szívultrahang (echocardiographia) : A szív ultrahangos vizsgálatával számos betegséget ki lehet szűrni és fontos adatokat szolgáltat a kardiológus számára. Az ultrahang vizsgálat segítségével vizsgálható a szív szerkezeti (strukturális) és működési (funkcionális) jellemzői. Láthatóak a szív üregei, annak méretei, a szívizom megvastagodása, állapota, falmozgás zavara, a szív pumpa funkciójának állapota és a szívbillentyűk mozgása és azok esetleges elváltozásai.
- Terheléses EKG : fokozatosan növekvő ellenállással végzett kerékpárterhelés, folyamatos EKG monitorozással és vérnyomás ellenőrzéssel. A terheléses EKG vizsgálat célja meghatározni a mellkasi fájdalom okát, a szív terhelhetőségét, koszorúerek állapotát, szív vérellátását, ritmuszavarok hátterét. A vizsgálat a szív vérellátását ellenőrzi, hogy a koszorúerek mennyire képesek fokozott oxigén igény mellett is megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigén hiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál – fájdalom, nehézlégzés, ritmuszavar. A terheléses vizsgálat eredménye segít a megfelelő kezelés megválasztásában.
A vizsgálat megkezdése előtt EKG elektródákat csatlakoztatnak a mellkasra, valamint egy vérnyomásmérő eszközt is a páciensre teszünk. A kivizsgálás történhet kerékpáron illetve futópadon. A terhelési szintet, azaz a cél pulzusszámot, a kornak és egészségi állapotnak megfelelően választjuk meg.
A terheléses EKG vizsgálat végén a pácienst pihentetjük, amíg pulzuszáma nem normalizálódik.
A terheléses EKG előtt különösebb előkészület nem szükséges. Hozzon magával egy kényelmes ruhát és cipőt, amiben végig csinálja a vizsgálatot. Érdemes a vizsgálat előtt a túl nehéz ételeket kerülni, viszont enni mindenképpen szükséges.
Amennyiben gyógyszert szed, arról a kardiológust tájékoztassa, aki eldönti, hogy a terheléses EKG előtt melyiket és mikor kell kihagynia.
A terheléses EKG vizsgálatnak, mint a legtöbb vizsgálatnak, beavatkozásnak lehetnek veszélyei, amiről minden esetben tájékoztatja Önt kezelőorvosa. Minden vizsgálatot, beavatkozást akkor javaslunk, ha a vizsgálat elmaradása nagyobb kockázattal jár, mint a vizsgálat elvégzése. Számunkra a páciens biztonsága az elsődleges, ezért rendelőnk mindennel felszerelt, hogy esetleges életmentést azonnal meg lehessen kezdeni. Esetenként a terhelés hatására előfordulhat kisebb rosszullét, ájulás.
- 24 órás vérnyomásmonitorozás (ABPM) : Az ABPM vagyis a 24 órás vérnyomásmérés fontos vizsgálat a hypertonia (magasvérnyomás betegség) pontos diagnózisának felállításában, a vérnyomás nappali és éjszakai ingadozásának követésében, illetve a vérnyomás csökkent kezelés hatékonyságának megítélésben. A páciens kap egy készüléket, ami egy teljes napon át meghatározott időpontokban automatikusan rögzíti a vérnyomást. A beteg nem domináns karjára helyezett mandzsettával otthoni, illetve munkahelyi körülmények között végzett vizsgálat, a nappali időszakban 15-20 percenként, éjszaka 30 percenként történő vérnyomásmérések sorozata, amelyből statisztikai elemzés készül. A vizsgálat alatt a páciens a szokásos napirendjét végezheti, hacsak az nem túlfeszített vagy túl zsúfolt. A vizsgálat alatt célszerű esemény naplót vezetni a panaszokról és a napi tevéjenységről. Az ABPM vizsgálatnak fontos szerepe van a diagnosztikában és a terápia hatékonyságának lemérésében.
- 24 órás EKG monitor (HOLTER EKG): A 24 órás Holter EKG vizsgálat segítségével otthoni, természetes körülmények között monitorozható a szív elektromos működése, azaz az EKG vizsgálat 24 órán át rögzül a gép memóriájában. A vizsgálatot alkalmazzák többek között a szabálytalan szívműködés, szédülés, ájulás, mellkasi fájdalom kivizsgálása során, illetve a gyógyszeres kezelés hatásosságának mérésében is. A vizsgálat alatt 24 keresztül egy kis gép rögzíti a szív elektromos jeleit, majd később kiértékelhetővé teszi.
Az EKG vizsgálat során a szív állapotáról kapunk pontos képet az elektromos aktivitásán keresztül. Ez egy teljesen fájdalommentes, már szinte alapvető vizsgálati módszer a kardiológiában, ami a percenkénti szívverések számát adja meg, de a szív ingervezetési zavarairól, ritmuszavarairól, szabálytalan szívműködésről, szívizomzat károsodásáról ad tájékoztatást. A nyugalmi EKG vizsgálat azonban csak azt a pár percet mutatja meg, amit a páciens a rendelőben tölt a mérés közben, így gyakran nem fedezhetőek fel a szív rendellenességei.
A 24 órás Holter EKG monitorozás célja, hogy a szív elektromos tevékenységét mozgás és alvás közben is, otthoni körülmények között lehessen rögzíteni. Az eszköz viselése mellett a páciensnek egy naplót kell vezetnie, hogy a vizsgált 24 óra alatt észlelt-e magán valamilyen tünetet, hiszen sok esetben a tünetek fontos információt jelenthetnek az adatok kiértékelésekor. A 24 óra leteltével a készülék levételét követően az adatokat számítógép segítségével a kardiológus szakorvos kiértékeli. A holter otthoni levétele nem javasolt, mert ez meghiúsítja a vizsgálatot!
II. Szívbetegségekről és szívműtétről röviden
pl: szívelégtelenség, szívinfarctus, hypertonia, ISZB, billentyűbetegségek
-
Szívelégtelenség: az az állapot, amikor a meggyengült szív nem képes elegendő mennyiségű vért, ezáltal elegendő oxigént és tápanyagot szállítani a szervek működéséhez. Leggyakoribb tünete a légszomj, súlyosabb esetben fulladásérzet, mely jelentkezhet kisebb terhelésre, de nyugalomban is. Gyakori tünet vizenyők kialakulása, elsősorban lábdagadás. Előfordulhatnak hasűri vizenyők, illetve a tüdőkeringés zavara esetén tüdővizenyő. Tünetmentes szívelégtelenség is előfordul, közöttük kialakulhat tünetet okozó szívelégtelenség is. Idős korban a gyakoriság megemelkedik. A szívelégtelenség magas halálozású betegség, meghaladja a rosszindulatú daganatos betegségek átlagos halálozását.
A szívelégtelenség a szív működésének zavara, amit számos betegség okozhat, mint például a koszorúér-betegség , magas vérnyomás, billentyűbetegségek, tartós alkohol fogyasztás, örökletes tényezők. A szívelégtelenség a legtöbb esetben krónikus, lassan kialakuló betegség, de kialakulhat hirtelen, heveny módon is.
A szívelégtelenség tünetei:
- csökkent fizikai aktivitás
- kisebb terhelésre is fáradtság, gyengeség érzése
- étvágytalanság
- hirtelen hízás
- szabálytalan szívverés
- ödéma
- folyamatos köhögés
- éjszakai vizelés
A szívelégtelenség stádiumai:
A szívelégtelenség legrégebben és legszélesebb körben használt stádiumbeosztása a New York-i Kardiológus Társaság (New York Heart Association, rövidítve NYHA) javaslata alapján az alábbiak szerint történik:
- NYHA I. osztály: ebben a stádiumban a fizikai teljesítőképesség nem korlátozott, a szokásos fizikai aktivitás nem okoz fáradtságot, nehézlégzést, vagy szívdobogásérzést.
- NYHA II. osztály: ebben a stádiumban a fizikai terhelhetőség enyhén korlátozott, a beteg nyugalomban panaszmentes, a szokásos fizikai aktivitás azonban fáradtságot, nehézlégzést, vagy szívdobogásérzést okoz.
- NYHA III. osztály: ebben a stádiumban a fizikai terhelhetőség kifejezetten korlátozott, a beteg nyugalomban panaszmentes, de már a szokásosnál kisebb fizikai aktivitás is tüneteket okoz.
- NYHA IV. osztály: ebben a stádiumban bármilyen fizikai aktivitás kivitelezhetetlen panaszok nélkül, a betegnek nyugalomban is vannak szívelégtelenségre jellemző panaszai.
-
A szívelégtelenség kezelése:
Elsősorban már a megelőzéssel sokat tehetünk szívünkért, mint a dohányzás elhagyása vagy a mozgás. Amennyiben még is szívelégtelenség kerül megállapításra úgy azt a következőképp lehetséges kezelni.
Életmódváltás
Még a gyógyszeres kezelés megkezdése előtt szükség van alapvető változtatásokra ahhoz, hogy szívünk aktuális egészségét megőrizhessük, állapotunk ne romoljon. Sok esetben már egy átfogó életmód program megoldást nyújt a szívelégtelenség kezelésére.
- heti legalább 150 perc közepes intenzitású kardio mozgás
- legfeljebb 48 órás közökkel az egyes mozgási alkalmak között
- egy alkalom legalább 30 perces izomerő növelő mozgás
A kardio-mozgás alatt értjük a pulzusszámot megemelő, nem ellenállással szemben kifejtett mozgást. (pl: futás, kerékpár, intenzív gyaloglás, úszás)
Közepes intenzitású mozgás: amikor még tudunk közben beszélni, vagyis nem fulladunk (szavakat tudunk mondani, egész mondatokat már nem), izzadunk.
Étkezés tekintetében a szív-érrendszeri betegségeknél a mediterrán diéta ajánlott. A diéta alapja az olíva olaj, gabonák, zöldségek és gyümölcsök rendszeres fogyasztása, mérsékelt étrendbe illesztése a halknak, tejtermékeknek, húsoknak. Szerves része továbbá a rendszeres, mérsékelt borfogyasztás, és a fokozott fizikai aktivitás.
A mediterrán diéta követői csökkentik a telített zsírok bevitelét, miközben növelik az omega-3 zsírsavak fogyasztását, köszönhetően a tengeri halak, olajos magvak rendszeres alkalmazásának. Jelentős mennyiségű rosthoz juttatják a szervezetüket a teljes értékű gabonák, gyümölcsök, zöldségek étrendbe illesztésének köszönhetően. Nagyon fontos a sófogyasztás korlátozása is, mert a nagy mennyiségű só vízvisszatartást okozhat. Súlyos szívelégtelenség esetén naponta maximum 2 g só vihető be a szervezetbe.
Gyógyszeres kezelés
A gyógyszeres kezelés alapja az életmódváltás. Ezt kiegészítve írja fel az orvos a szükséges gyógyszereket, hogy ezzel is segítse az életmód váltást és minél gyorsabban tudja javítani a kívánt eredményeket. Fel kell hívni a figyelmet, hogy a gyógyszerek nem váltják ki a megfelelő táplálkozást és mozgást!
Sajnos a szívelégtelenség – krónikus volta miatt – élethosszig tartó kezelést igényel.
III. Szívkatéterezés
IV. Egyéb hasznos tudnivalók a dohányzásról,
élet az infarctus után…
Megtalál minket az alábbi elérhetőségeken
Előjegyzés kérhető
hétfőn és kedden 10-12 óra között,
illetve pénteken 10-14 óra között.
Amennyiben nem tudjuk fogadni hívását, kérjük írjon sms-t és 24 órán belül felvesszük Önnel a kapcsolatot.